Amikor kitaláljuk, hogy valamit enni kéne, általában valamelyik közeli boltba ugrunk be. Na már most, a feladat az, hogy legyen valami FINOM, ami GYORSAN elkészül, és OLCSÓn megússzuk. Kezdődhet a felderítő hadjárat! Aha, a sarki lidlüvéjn üzlet egy kicsit sem kedvez a laktózérzékenyeknek. Minden TEJES. De tényleg minden. Persze van paradicsomos és olivabogyis kenő, de az is TEJES. Megszoksz vagy megszöksz? Zombi képpel végigcsoszogva a monumentális vécépapírvárak, és konzerverődök között, mindig van időm egy fél perces bosszankodásra. Mert az élet szép :D
Aztán ott van "a robi" egy sarokra beibótól. A nénik kedvesek, az alap élelmiszerek megvannak, ha az ember nagyon akar, akkor talál valamit.
A jednotát pedig imádom. Van kukoricapehely , finom zöldségek és növényi pástétomok. yumm!
E üzletbermudaháromszög között egyensúlyozva szokjuk keresni az ideális reggelit/ebédet/ vacsorát.
Ezúttal kivételesen csak beibó főzött, az én kezem le van sérülve. Ennek a bejegyzésnek a pötyögése közben is igazán megszenvedek minden egyes leütéssel.
Szóval beibó igazi szuséfkirályfihoz illően magára vállalta a "vasárnapi ebéd" elkészítését. Nagyon éhesek voltunk, és ha én is tudtam volna segíteni lehet, hogy még kevesebb, mint 15 percig tartott volna. :)
Beibó egy serpenyőbe beledobta olajon pirítani a karikákra vágott hagymát.
Miután ezek kellően megpirultak, jöhetett a laskagomba, ami annyi vizet eresztett, hogy esélye sem volt az odaégésre. Lett rá dobva borsó, kakukkfű... persze ez a fűszerezés annyira individuális! Például én nagy bociszemekkel odamentem, és megborsoztam a gombát már másodszor. Beibó kicsit megijedt, hogy milyen lesz így "kétszer borsozva", de nekem nagyon ízlett!:)
Ó, istenem, még vagy fél órán át áradoztam róla, úgy ízlett!:)